2009.03.14-től hatályos változat:

15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet

a hajózási képesítésekről

 

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (2) bekezdésének s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Vkt. 26. §-ának (1) bekezdésére is - az oktatási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

 

A rendelet hatálya

1. §

 

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság területén közlekedő úszólétesítményre, valamint

b) az ország határain kívül, a magyar hatóság által kiadott hajózási képesítéssel rendelkező személyre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a csónakok, a nem gépi hajtású vízi sporteszközök, valamint a kizárólag tengeri halászati tevékenységet végző tengeri hajók vezetőire, illetve személyzetére,

b) a honvédelmi célú hajózási tevékenységet végző úszólétesítmények vezetőire és személyzetére.

(3) Az ország területén nem magyar lobogó alatt, illetve az ország határain kívül magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmények vezetőire és személyzetére a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

 

Fogalommeghatározások

2. §

 

E rendelet alkalmazásában

a)

b) képesítő okmány: olyan okirat, amelyet az arra illetékes hajózási hatóság oklevél, bizonyítvány, igazolvány, vizsga alapján adott ki, illetve ismert el, és amely a tulajdonosát feljogosítja arra, hogy az abban megnevezett képesítésének megfelelő tevékenységet lásson el;

c) part menti út: a parttól a parti állam által megállapított távolságon belüli vízterületen megtehető út;

d) teljesítmény: kilowattban (a továbbiakban: kW) kifejezett főgépteljesítmény, amely a lajstromozási bizonyítványban vagy egyéb hajóokmányban szerepel;

e) bruttó űrtartalom (a továbbiakban: BT): a hajó teljes nagyságának megfelelő, a hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi nemzetközi egyezmény alapján megállapított űrtartalom, amely a hajó lajstromozási bizonyítványában szerepel;

f) rádiószabályzat: a Nemzetközi Távközlési Egyezmény mellékletét képező Nemzetközi Rádiószabályzat és annak kiegészítései, illetve módosításai;

g) jóváhagyott gyakorlat és képzés: a hajózási hatóság által elismert vagy engedélyezett gyakorlat, képzés;

h) fedélzeti tiszt: a fedélzeti szolgálati ágazat képesített tisztje; a legmagasabb fedélzeti tiszti képesítéssel rendelkező személy jogosult a hajóparancsnokot - annak alkalmatlanná válása esetén - helyettesíteni;

i) gépüzemvezető: a hajó gépi berendezéseiért és azok üzemeltetéséért felelős vezető;

j) géptiszt: a gépüzemi szolgálati ágazat képesített tisztje;

k) tengeri őrszolgálat tagja: a navigációs, illetve a géptéri őrszolgálatban részt vevő képesített személy;

l) vonalvizsga: a víziút vonalvizsga bizonyítványban megjelölt szakaszának ismeretéből tett, a 2. számú mellékletében előírt szintű vizsga;

m) úszólétesítmény vezetése: az úszólétesítmény irányítása, berendezéseinek vezérlése és kormányzása; nem tekinthető az úszólétesítmény vezetésének a rendeletben előírt képesítéssel rendelkező személy felügyelete alatt végzett gyakorlatszerzés;

n) szolgálati hajó: az a hajó, amely vízirendészeti, határőrizeti, vám- és pénzügyőri, katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi, hajózási, vízügyi, tűzoltási, vízi- és műszaki mentési, honvédelmi szolgálati céllal közlekedik. A szolgálati hajó nagyhajó és kishajó lehet;

o) STCW Egyezmény: a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló - 1995-ben módosított - 1978. évi nemzetközi egyezmény;

p) STCW Szabályzat: az STCW Egyezmény végrehajtására vonatkozó szabályzat;

r) harmadik állam: olyan állam, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak;

s) utas: a vízi járművön a személyzeten kívül szállított bármely személy;

t) Ügynökség: az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK rendeletében meghatározott szervezet;

u) EGT állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

v) harmadik állam: az u) pontban meghatározott államtól eltérő állam;

w) a Duna és vízrendszere: a Duna főága, a Duna Magyar Köztársaság területén lévő mellékágai és mellékfolyói, valamint a nemzetközi forgalom számára megnyitott külföldi mellékágai, továbbá a Magyar Köztársaság területén lévő, külön jogszabályban víziúttá nyilvánított egyéb felszíni vizek;

x) tengeri szakasz: 1. hajózási zónába sorolt, nemzetközi szerződéssel vagy a parti állam jogszabályával tengerinek nyilvánított folyamszakasz és a torkolathoz csatlakozó tengeri hajózási körzet;

y) elsősegélynyújtó: belvízi személyhajó személyzetének az Országos Képzési Jegyzékben nem szereplő képzés keretében laikus elsősegélynyújtásra kiképzett tagja;

z) GMDSS körzet: a globális tengeri biztonsági és vészhelyzetjelző rendszer területei:

za) A1 körzet: a tengerparttól 30 tengeri mérföld távolságig,

zb) A1-A4 körzet: az A1 körzeten túli területek a pólusokig.

 

Hajózási képesítés, a képesítés megszerzésének feltételei

3. §

 

(1) Úszólétesítmény vezetéséhez, valamint azon fedélzeti, gépüzemi szolgálati vagy segédszolgálati feladat ellátásához az e rendeletben meghatározott hajózási képesítés (a továbbiakban: képesítés) szükséges.

(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, úszólétesítmény önálló vezetésére, valamint gépüzemének vezetésére jogosító képesítés megszerzésének előfeltétele az alapfokú iskolai végzettség, továbbá a betöltött 18. életév.

(3) A képesítési előírásokat, valamint a képzésnek és a képesítések megszerzésének feltételeit, továbbá a képesítővizsgák tantárgyait az 1-4. számú melléklet tartalmazza.

(4) A képesítések helyettesíthetőségének szabályait az 5. számú melléklet tartalmazza.

(5) A képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tenni. A vizsga követelményszintjét és a vizsgáztatás módszerét, ideértve a vizsgák alóli mentesítés részletes szabályait és feltételeit is, valamint a vizsgabizottság működési rendjét a 7. számú mellékletben foglalt vizsgaszabályzat állapítja meg.

 

Képzés és felkészülés hajózási képesítő vizsgára

4. §

 

(1) A vizsgára történő felkészülés szervezett képzés keretében vagy - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyénileg történhet. Hajó önálló vezetésére jogosító képesítés megszerzésére irányuló vizsgára való felkészülés 2009. január 1-jétől csak jóváhagyott képzés keretében történhet. Jóváhagyott képzés elvégzése alól felmentést kaphat az a jelölt, aki - a hajózási hatóság által elismert iskolarendszerű képzés keretében - hajós szakmunkás, hajózási technikus, hajózási üzemmérnök vagy hajózási mérnök képesítést szerzett.

(2) A vizsgára felkészítő szervezett képzést a hajózási hatóság az 1. számú mellékletben foglaltak alapján hagyja jóvá.

(3) A jóváhagyott hivatásos tengerész képzések dokumentumait a hajózási hatóság a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére megküldi, amely az STCW Egyezmény vonatkozó előírásai alapján ellenőrzi és minőségbiztosítási akkreditálásra bocsátja.

(4) A minisztérium a (3) bekezdésben foglalt ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést követő hat hónapon belül jelentésben tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(5) A szervezett képzést a hajózási hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzésről a képzési naplóba bejegyzést kell tenni. Ha az ellenőrzés során a hajózási hatóság az előírt feltételek hiányát állapítja meg, a képzés jóváhagyását visszavonja.

(6) A jóváhagyott képzéseket a hajózási hatóság tartja nyilván, és a nyilvántartásról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben évente egyszer tájékoztatót tesz közzé.

(7) Hivatásos tengerész és tengeri kedvtelési célú képesítés megszerzésére irányuló felkészülés csak jóváhagyott képzés keretében történhet.

 

A vizsgára bocsátás feltételei

5. §

 

(1) A hatósági vizsgára bocsátást a 6. § (1) bekezdése alapján a vizsgabizottságot megbízó hajózási hatóságtól írásban kell kérni. A kérelemhez csatolni kell:

a) a képesítésnek megfelelő, külön jogszabály szerinti vagy EGT államban kiállított egészségi alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást,

b) a vizsgadíj befizetését igazoló bizonylatot,

c) a vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott, a 2-4. számú mellékletben előírt egyéb okmányokat,

d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy úszni tud,

e) belvízi és tengeri hivatásos tiszti, valamint belvízi hajóvezetői, úszómunkagép-vezetői és hivatásos kishajó-vezetői képesítés megszerzéséhez a büntetlen előéletet igazoló okiratot,

f) 2 darab színes igazolványképet papír alapú bizonyítvány kiállítása esetén.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt alkalmasságot a jelölt a hajós szolgálati könyv, illetve a tengerész szolgálati könyv érvényes bejegyzésével is igazolhatja, a d) pontjában előírt nyilatkozatot pedig az érvényes hajós, illetve tengerész szolgálati könyv pótolja.

(3) A vizsga díjköteles. A díjakat külön jogszabály állapítja meg.

(4) Gyakorlati időként a be- és kihajózás közötti igazolt időtartamot kell figyelembe venni. Az 1994. június 1-jét követően szerzett belvízi, illetve tengeri hajózási gyakorlatot a hajós, illetve tengerész szolgálati könyvvel vagy annak kivonatával kell igazolni. A hajós, illetve tengerész szolgálati könyvben a hivatásos és a szolgálati célú gyakorlatra vonatkozó bejegyzés akkor tekinthető igazoltnak, ha azt a külön jogszabályban meghatározott hajózási hatóság ellenjegyzi.

(5) A belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetői elméleti vizsgára bocsátás feltétele a betöltött 17. életév.

 

Vizsgabizottság

6. §

 

(1) A hatósági vizsgát a hajózási hatóság által megbízott vizsgabizottság előtt kell letenni.

 (2) A vizsgabizottság tagja (a továbbiakban: vizsgabiztos) az lehet, akit a hajózási hatóság a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe felvett. A Vizsgabiztosok Névjegyzékében meg kell jelölni azokat a vizsgatárgyakat és képesítéseket, amelyek vizsgáira a Vizsgabiztosok Névjegyzékében szereplő vizsgabiztos kijelölhető. Képző szervnél történő (nem hatósági) vizsga esetén a képzés jóváhagyásáról szóló határozatban foglalt oktatók lehetnek a vizsgabizottság tagjai.

(3) A Vizsgabiztosok Névjegyzékébe az vehető fel,

a) akinek a vizsgatárgyra vonatkozóan a megszerezhető legmagasabb képesítése, illetve végzettsége van,

b) akinek a vizsgatárgy ismeretkörét magában foglaló legalább kétéves jóváhagyott képzésben szerzett oktatói vagy hajózási - illetve rádió-távközlési tárgyaknál hírközlési - hatósági gyakorlata van és

c) aki büntetlen előéletű,

d) akinek gyakorlati vizsga esetén az adott úszólétesítmény vezetésére - illetve rádió-távközlési tárgyaknál rádió berendezés kezelésére - érvényes képesítése és megfelelő gyakorlati tapasztalata van, illetve

e) aki szimulátor berendezés igénybevétele mellett lefolytatott vizsgáztatáshoz a szükséges szimulátor típusra gyakorlati tapasztalattal és oktatói képesítéssel rendelkezik.

(4) A Vizsgabiztosok Névjegyzékét - és a Névjegyzékben történő változtatásokat - a hajózási hatóság a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben évente közzéteszi.

Vizsga

7. §

 

(1) Ha a vizsga elméleti és gyakorlati ismeretek tanúsításához kötött, a gyakorlati vizsgára csak az bocsátható, aki az elméleti vizsgán megfelelt.

(2) A vízijármű vezetésétől jogerős ítélettel eltiltott személy az eltiltás ideje alatt gyakorlati vizsgára nem bocsátható.

(3) A vizsgabizottság azt a jelöltet, akinek a vizsgáját legfeljebb két tantárgyból eredménytelennek minősíti, e tantárgyakból javítóvizsgára, azt a jelöltet pedig, akinek a vizsgáját kettőnél több tantárgyból minősíti eredménytelennek, az érintett összes tantárgyból teendő vizsgájának megismétlésére (a továbbiakban: ismétlővizsga) utasítja.

(4) Javítóvizsgát két alkalommal lehet tenni. A második sikertelen javítóvizsga után a vizsgabizottság a jelöltet ismétlővizsgára utasítja.

(5) Javítóvizsga a sikertelen vizsgát követő legalább egy hét elteltével, de legfeljebb egy éven belül tehető.

(6) Ismétlővizsga a sikertelen vizsgát követő legalább három hónap elteltével tehető.

(7) A hatósági képesítő gyakorlati vizsgára, a vizsgaszabályzatban meghatározott típusú úszólétesítményt a vizsgázó vagy jóváhagyott képzés esetén a képző szerv biztosítja. A hajózási hatóság olyan úszólétesítményt fogad el, amely az adott vízterületen hajózásra alkalmas. A vizsga céljára igénybe vett úszólétesítmény a hajózási hatóság képviselőjének jelenlétében hatósági jelzést visel és az úszólétesítményre a hajózási hatósági hajókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

Képesítő okmány

8. §

 

(1) Az eredményes vizsga alapján a hajózási hatóság képesítő okmányt ad ki. A képesítő okmány belvízi hajózási képesítés esetén - a magyar és német nyelvű Vonalvizsga bizonyítvány és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Szabályzat (a továbbiakban: ADN) szerinti ismeretekről szóló bizonyítvány kivételével - magyar, angol és német nyelvű, tengeri képesítés esetén - az STCW Egyezmény I/2 szabályának 1. bekezdésében foglalt rendelkezéssel összhangban - magyar és angol nyelvű, a nemzetközi kedvtelésű célú hajóbizonyítvány magyar és angol nyelvű. A képesítő okmányok tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet, mintáit a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az úszólétesítményen szolgálatot teljesítő személynek, továbbá a kedvtelési célú hajó vezetőjének a képesítő okmányát magánál kell tartania.

(3) A hajózási hatóság a kiadott, valamint az elismert képesítő okmányokat nyilvántartja, és abba a felügyeleti és ellenőrzési joggal bíró hajózási hatóságon kívül csak az érintett személy tekinthet bele.

 

Harmadik államban szerzett képesítés elismerése

9. §

 

(1) EGT államban szerzett hajózási képesítés a magyar víziúton és magyar lobogó alatt közlekedő hajón külön eljárás nélkül a képesítésben foglalt szolgálat ellátására jogosít, ha - vonalvizsgához kötött képesítés esetén - annak tulajdonosa az adott víziútszakaszra érvényes vonalvizsgával rendelkezik.

(2) Harmadik államban szerzett képesítés elismerése nemzetközi szerződés, külön jogszabály vagy viszonosság, illetve az e rendeletben foglalt rendelkezések alapján történik.

(3) Az elismerési eljárás során a külföldi képesítés jogi hatályát Magyarországon megszerzett képesítés jogi hatályával azonosnak a hazai képesítő okmány kiállítására illetékes hajózási hatóság nyilvánítja (ismeri el).

(4) A honosítási eljárás során a külföldi képesítés hatályát az általa kiállított képesítő okmány jogi hatályával azonosnak a hazai képesítő okmány kiállítására illetékes hajózási hatóság nyilvánítja, és a kérelmező részére magyar képesítő okmányt állít ki (honosítja).

(5) Harmadik államban szerzett tengerész képesítés akkor honosítható, ha azt olyan államban állították ki, amelynek az STCW Egyezmény szerinti képzési és képesítési rendszerét a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: IMO) akkreditálta, és harmadik állam hatósága által kiállított képesítő okmány érvényesítésére irányuló hatósági szándék esetén a hajózási hatóság kezdeményezésére a minisztérium megfelelő indoklással ellátott kérelmet nyújt be az Európai Bizottsághoz.

(6) Az elismerés visszavonását kezdeményező hajózási hatóság a képesítő okmányok érvényesítését mindaddig szünetelteti, amíg az Európai Bizottság döntéséről hivatalos tájékoztatás útján nem értesül. Abban az esetben, ha harmadik állam által kiállított képesítő okmányok elismerését illetően beadott kérelemre, a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül az Európai Bizottság nem hoz határozatot, akkor a hajózási hatóság a harmadik állam által kiállított képesítő okmányok érvényesítését mindaddig szüneteltetheti, amíg az Európai Bizottság határozatot nem hoz.

(7) A hajózási hatóság az 1. számú melléklet II. fejezetének 4. és 5. pontjában foglaltak megtartása mellett érvényesítheti az Európai Bizottság által elismert harmadik állam hatósága által kiállított képesítő okmányokat.

(8) A hajózási hatóság érvényesítheti azon harmadik állam hatósága által kiállított képesítő okmányt, amelyre vonatkozóan a közösségi elismerés közzétételére az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában 2005. június 13-át megelőzően sor került, kivéve, ha az Európai Bizottság az elismerést időközben visszavonta.

(9) A hajózási hatóság az érvényesítési tevékenységét az Európai Bizottság által készített és naprakészen tartott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett jegyzékre figyelemmel végzi.

(10) Harmadik állam hatósága által kiállított képesítő okmány érvényesítését az STCW Egyezmény VI. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint kell végezni.

(11) A parancsnoki hídon, a hajón belül, a hajók között folytatott, valamint a hajó és part viszonylatú kommunikáció angol nyelven történő végrehajtása feltételeinek megteremtése érdekében, a harmadik országban szerzett tengerész képesítő okmány érvényesítéséhez a képesítő okmány tulajdonosának az e rendeletben a tengeri hajó parancsnoka, fedélzeti tisztje, gépüzemvezetője és géptisztje számára meghatározott feltételek szerint igazolnia, illetve tanúsítania kell angolnyelv-tudását.

(12) A honosítás iránti kérelemhez csatolni kell a képesítést igazoló okmányt, továbbá a tanulmányok tartalmáról tájékoztató okirat (pl. leckekönyv, tantárgyjegyzék, vizsgakivonat) hiteles fordítását.

(13) A hajózási hatóság a képesítés elismerését, illetve honosítását különbözeti vizsga letételéhez kötheti.

(14) Szakmai vizsga annak ellenőrzése érdekében írható elő, hogy a kérelmező rendelkezik-e a képesítés megszerzéséhez szükséges ismeretekkel és hajózási gyakorlati idővel. Vonalvizsgához kötött képesítés esetén az adott víziútszakaszra vonatkozó vonalvizsga kötelező.

(15) A hajózási hatóság a honosított képesítő okmányokról nyilvántartást vezet.

(16) Harmadik államban szerzett tengerész képesítések elismeréséről és honosításáról a harmadik állam hatóságát, az IMO-t, illetve az Európai Bizottságot a hajózási hatóság közreműködésével a minisztérium tájékoztatja.

(17) Az Ügynökség által, a képzési és képesítési rendelkezések megfelelő érvényesítésének ellenőrzése céljából legalább ötévi rendszerességgel végrehajtott ellenőrzés elősegítése érdekében a minisztérium és a hajózási hatóság működnek közre.

 

A képesítő okmány visszavonása, érvénytelenítése, érvényességének korlátozása, illetve a hajózási képesítéshez kötött szolgálattól, illetve járművezetéstől való eltiltás

10. §

 

(1) A hajózási hatóság az általa kiadott képesítő okmányt visszavonja vagy érvényességét korlátozza, ha

a) az okmány kiadásának alapjául szolgáló adatok, tények, nyilatkozatok valótlansága bizonyosodik be, az okmány hamis vagy azt meghamisították, vagy

b) a tengeri hajó parancsnoka olyan személyt alkalmaz, aki nem az STCW Egyezmény által előírt képesítéssel, illetve érvényesítéssel rendelkezik, vagy

c) az illetékes hajózási hatóság vizsgálata megállapítja, hogy a víziközlekedési baleset (havaria) az élet- és vagyonbiztonság, valamint a környezet veszélyeztetése az érvényes képesítő okmánnyal rendelkező személy hozzá nem értése, mulasztása miatt történt.

(2) A képesítő okmány nem jogosít az abban megnevezett képesítésnek megfelelő tevékenység végzésére, ha

a) bíróság vagy szabálysértési hatóság a hajózás biztonságát súlyosan veszélyeztető személyt a hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától vagy a járművezetéstől eltiltja, vagy

b) a képesített személyt a képesítő okmányban megnevezett képesítésnek megfelelő tevékenység végzésére az orvos egészségügyileg alkalmatlannak minősíti.

(3) Az 1. számú melléklet II. fejezetében foglaltakat nem érintve, abban az esetben, ha a hajózási hatóság által elismerést nyert harmadik állam hatósága nem felel meg az STCW Egyezményben meghatározott követelményeknek, erről értesíti a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium), egyúttal megjelöli az álláspontját alátámasztó bizonyítékokat. A minisztérium erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot, megadva a bizonyítékokat is.

(4) Abban az esetben, ha a hajózási hatóság harmadik állam hatósága által kiállított valamennyi képesítő okmány érvényesítését visszavonni javasolja, kellő bizonyítékokkal és indokolással alátámasztottan a minisztérium útján a javaslatról haladéktalanul értesítenie kell az Európai Bizottságot és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok hatóságait.

(5) Az elismerés visszavonását kezdeményező hajózási hatóságnak meg kell várnia az Európai Bizottság döntéséről szóló hivatalos tájékoztatást. Harmadik állam hatósága által kiállított képesítő okmányokra vonatkozó elismerés visszavonása tárgyában hozott európai bizottsági határozat közzétételéről szóló hivatalos tájékoztatás esetén a hajózási hatóság intézkedik a határozat végrehajtásáról.

(6) Harmadik állam elismerését visszavonó európai bizottsági határozat meghozatalának napja előtt az ezen állam hatósága által kiállított bizonyítványra vonatkozóan megadott hajózási hatósági érvényesítés továbbra is érvényben marad. Az ilyen érvényesítéssel rendelkező személy nem tarthat igényt magasabb szintű képesítést elismerő érvényesítésre, kivéve, ha a magasabb szintű képesítést elismerő minősítés az eredeti elismerést követően teljesített tengeri szolgálat során szerzett tapasztalaton alapul.

 

Hatálybalépés

11. §

 

Ez a rendelet 2001. május 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:

a) a hajózási képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet 1-2. §-a, 3. §-ának (1), (3), (7)-(8) bekezdése, 4-9. §-a, 10. §-ának (2) bekezdése, 11-12. §-a és a rendelet 1-4. számú melléklete,

b) a hajózási képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet módosításáról szóló 28/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet,

c) a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 5/1974. (V. 24.) KPM rendelet és a hajózási képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet módosításáról szóló 25/1998. (XII. 9.) KHVM rendelet 2-4. §-a,

d) az egyes közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 18. §-ának (3)-(4) bekezdése.

 

A belvízi hajózási képesítést érintő átmeneti rendelkezések

12. §

 

(1) E rendelet hatálybalépése előtt kiállított belvízi fedélzeti hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a hajózási hatóság kérelemre, különbözeti vizsga nélkül az e rendeletben foglaltaknak megfelelő képesítő okmányt állít ki.

(2) Az 1995. március 1. után kiadott belvízi gépüzemi hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a hajózási hatóság kérelemre különbözeti vizsga nélkül

a) a belvízi II. osztályú (950 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi géptiszti képesítő okmányt,

b) a belvízi gépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelő képesítő okmányt,

c) a belvízi gépkezelő képesítést szerzett személy részére - úszólétesítményen gépkezelő szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után - belvízi gépkezelő képesítő okmányt,

d) a belvízi gőz- vagy villamos géptiszt, gépmester, illetve gépkezelő vagy hajókazán kezelő képesítést szerzett személy részére - megfelelő hivatalos bejegyzéssel - belvízi géptiszti, illetve gépkezelő okmányt

ad ki.

(3) Az 1995. március 1. napja előtt kiadott hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a hajózási hatóság kérelemre különbözeti vizsga nélkül

a) belvízi III. osztályú (750 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi géptiszti képesítő okmányt,

b) belvízi II. osztályú (3000 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi géptiszti képesítő okmányt,

c) a belvízi motorgépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelő képesítő okmányt,

d) a belvízi motorgépkezelő képesítést szerzett személy részére - úszólétesítményen gépkezelő szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után - belvízi gépkezelő képesítő okmányt,

e) belvízi motorgépészi képesítést szerzett személy részére - a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelően - belvízi gépkezelői, illetve géptiszti képesítő okmányt,

f) belvízi gőz-, illetve villamos üzemű gépek kezelésére képesítést szerzett személy részére, „kizárólag gőzüzemű gépekre”, illetve „kizárólag villamos üzemű gépekre” hivatalos bejegyzéssel - a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelően - belvízi gépkezelő, illetve géptiszti képesítő okmányt,

g) belvízi hivatásos vitorláshajó-vezetői képesítést szerzett személy részére - „kizárólag vitorlás hajóra érvényes” bejegyzéssel - hajóvezető B képesítő okmányt

ad ki.

(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt

a) a folyókra szóló vízterületi korlátozással kiadott belvízi hivatásos kishajó-vezetői képesítés kizárólag a hazai folyókra és csatornákra érvényes, illetve

b) a tavakra szóló vízterületi korlátozással kiadott belvízi hivatásos kishajó-vezetői képesítés kizárólag a hazai tavakra érvényes.

(5) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott „szolgálati célú kisgéphajó-vezetői” képesítés szolgálati kisgéphajó, valamint belvízi kedvtelési célú kisgéphajó vezetésére jogosít. A hajózási hatóság a képesített személy kérelmére - a hivatásos képesítéshez a 2. számú mellékletben előírt gyakorlat igazolása, valamint vonalismeret, jogi ismeretek, egészségügyi, környezet- és tűzvédelmi ismeretek tantárgyakból tett sikeres különbözeti vizsga esetén - „hivatásos kisgéphajó-vezető” képesítő okmányt ad ki.

(6) A 2008. július 1. előtt kiadott „szolgálati célú hajóvezető” A, B, illetve C képesítést szolgálati kisgéphajóvezetői képesítő okmányra kell vizsgakötelezettség nélkül kicserélni.

(7) A vízirendészet Vízijárművezetői Vizsgabizottsága által 1979. augusztus 31. előtt kisgéphajó és vitorlás kishajó vezetésére kiadott vízijártassági igazolvány alapján a hajózási hatóság - Hajózási Szabályzatból, valamint hajózási földrajz, vízrajz és meteorológia tantárgyakból tett elméleti vizsga, továbbá

a) kisgéphajó esetében annak vezetéséből tett gyakorlati, illetve

b) vitorlás kishajó esetében vitorlázás elmélete tantárgyból tett elméleti, valamint vitorlás kishajó vezetéséből tett gyakorlati,

vizsga alapján - belvízi kedvtelési célú kisgéphajó-vezetői, illetve belvízi kedvtelési célú vitorláskishajó-vezetői képesítő okmányt állít ki.

(8) A hajózási hatóság kérelemre révész „A” képesítést állít ki arra a vízterületre, amelyre vonalvizsgával rendelkezik:

a) vizsga nélkül a hivatásos, illetve szolgálati kisgéphajó-vezetői és révész képesítéssel, valamint legalább 6 havi átkelésnél szerzett hajózási gyakorlattal együttesen rendelkezőknek,

b) az e rendelet 2. számú melléklete IV. Fejezetének 2/IV/1. sz. táblázata alapján tett különbözeti vizsga alapján a hivatásos vagy szolgálati célú kisgéphajó-vezető vagy révész képesítéssel rendelkezőknek.

(9) Az e rendelet hatálybalépése előtt 12 főnél nagyobb utas-befogadóképességű kisgéphajón vagy vitorlás kishajón kishajóvezetőként szerzett legalább 6 havi hajós szolgálati könyvben igazolt gyakorlat alapján a hajózási hatóság kérelemre vizsga nélkül a kishajóvezető képesítés fajtájának és a megszerzett gyakorlatnak megfelelően kisgéphajó-vezető „A” vagy vitorlás kishajóvezető „A” képesítést állít ki.

 

A tengeri hajózási képesítést érintő átmeneti rendelkezések

13. §

 

(1) A 2008. július 1. előtt kiadott tengerész, illetve tengeri kedvtelési célú hajózási képesítésre kiadott képesítő okmányok érvényességi idejük lejártáig érvényesek.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt megszerzett tengerész képesítések közül a rendelet hatálybalépését követően

a) az I. osztályú tengerészkapitányi képesítés 3000 BT feletti hajó vezetésére jogosító tengerészkapitányi képesítésnek,

b) a II. osztályú tengerészkapitányi képesítés 500 BT és 3000 BT közötti hajó vezetésére jogosító tengerészkapitányi képesítésnek,

c) a navigációs őrszolgálatért felelős tiszti képesítés, 3000 BT feletti hajón 24 havi fedélzeti tiszti szolgálat igazolása és a „Gyakorlatok vizsgakönyve a 3000 BT feletti hajóra szóló elsőtiszti vizsgához” bemutatása után, a 3000 BT feletti hajóra érvényes elsőtiszti képzés elvégzését követően, a vizsga letételével 3000 BT feletti hajón előírt elsőtiszti képesítésnek,

d) a navigációs őrszolgálatért felelős fedélzeti tiszti képesítés 500 BT és 3000 BT közötti hajón 24 havi fedélzeti tiszti szolgálat igazolása és a „Gyakorlatok vizsgakönyve elsőtiszti vizsgához” bemutatása után, elsőtiszti képzés elvégzését követően, vizsga letételével 500 BT és 3000 BT közötti hajón előírt elsőtiszti képesítésnek,

e) a fedélzeti tiszti képesítés navigációs őrszolgálatért felelős fedélzeti tiszti képesítésnek,

f) az I. osztályú géptiszti képesítés korlátlan főgépteljesítményre szóló gépüzemvezetői képesítésnek,

g) a II. osztályú géptiszti képesítés korlátozott (750 és 3000 kW között) főgépteljesítményre szóló gépüzemvezetői képesítésnek,

h) a géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti képesítés, 3000 kW feletti teljesítményű gépüzemben teljesített 24 havi géptiszti szolgálat igazolása és teljesítménykorlátozás nélküli gépüzem kezelésére jogosító másodgéptiszti képzés elvégzése után, vizsga letételével korlátlan másodgéptiszti képesítésnek,

i) a géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti képesítés, 3000 kW alatti teljesítményű gépüzemben teljesített 24 havi géptiszti szolgálat igazolása és gépüzem kezelésére teljesítménykorlátozással jogosító képzés elvégzése után, vizsga letételével korlátozott másodgéptiszti képesítésnek,

j) navigációs és géptéri őrszolgálat tagja képesítés a navigációs és géptéri őrszolgálat tagja képesítésnek

felel meg.

(3) A megszűnő tengerész fedélzeti képesítéseket igazoló okmányok kicserélése során azoknak a tiszteknek a képesítő okmányát, akik nem rendelkeznek „automatikus radar-céltárgy értékelő rendszer” kezelői képesítéssel, a hajózási hatóság erre vonatkozó bejegyzéssel látja el.

(4) A hajózási hatóság 2008. július 1. előtt kiadott tengeri kedvtelési célú,

a) a parttól 5 tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetői képesítést IV. osztályú okmányra,

b) a 30 tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetői képesítést a korlátozott tengeri rádiókezelői bizonyítvány bemutatása után III. osztályú okmányra,

c) a 150 tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetői képesítést a korlátlan rádiókezelői bizonyítvány bemutatása után II. osztályú okmányra,

d) a korlátlan tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetői képesítést a korlátlan rádiókezelői bizonyítvány bemutatása után I. osztályú okmányra cseréli ki.

(5) A (4) bekezdés szerinti okmánycserék további feltétele a cserére kerülő okmányban érvényes egészségi alkalmassági bejegyzés megléte vagy a Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Központ orvosa által kiállított érvényes egészségi alkalmassági igazolás bemutatása.

 

Az Európai Unió jogának való megfelelés

14. §

 

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 96/50/EK irányelve (1996. július 23.) a Közösségen belüli belvízi árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítvány megszerzési feltételeinek összehangolásáról [a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelettel együtt],

b) a Tanács 91/672/EGK irányelve (1991. december 16.) a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2001/25/EK irányelve (2001. április 4.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről [a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978/1995. évi nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 119/1997. (VII. 15.) Korm. rendelettel együtt],

d) az Európai Parlament és a Tanács 2003/103/EK irányelve (2003. november 17.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2001/25/EK irányelv módosításáról,

e) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2001/25/EK irányelv módosításáról szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/45/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv, 2. cikk i) pont; 3. cikk (1) bekezdés; 4. cikk 2. pont és az 5. cikk (1) bekezdés.

1. számú melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez

A hajózási képesítések megszerzésének általános feltételei

I. Fejezet

Képzések és oktatók jóváhagyása

1. A képesítővizsgára felkészítő szervezett képzést a hajózási hatóság abban az esetben hagyja jóvá, ha a képzést biztosító szervezet:

a) elkészíti és a hajózási hatóságnak jóváhagyásra megküldi azon oktatási tervet, amely az e rendeletben foglalt szakmai alkalmassági feltételeknek megfelelő rendszert, - tengerész képzés esetében az IMO által ajánlott képzési modellek előírásai szerinti - képzési módszereket tartalmazza, bemutatja az alkalmazott képzési anyagokat (tankönyv stb.), segédeszközöket, és tanúsítja, hogy ezekkel a képzésben részesülő személyek létszámának megfelelően rendelkezik,

b) nyilvántartott oktatói az oktatott tantárgynak megfelelően szakirányúan képzettek és tapasztaltak, ismerik a képzési programot és az adott terület sajátos célkitűzéseit, és szimulátor alkalmazásával folytatott képzés esetén ismerik a szimulátor megfelelő alkalmazásához szükséges speciális oktatás követelményeit, valamint gyakorlottak az adott típusú szimulátor használatában,

c) tanfolyamnaplót vezet az ott szervezett hajózási képzésekről, amely tartalmazza az oktatásra és képzésre vonatkozó adatokat, azok dátumát, valamint a hallgatók teljes nevét, születési helyét és idejét, valamint a vizsga eredményét,

d) folyamatosan ellenőrzi a jóváhagyott oktatási tervben meghatározott követelményrendszeren keresztül a képzést,

e) rendszeresen - de legalább 5 évenként - aláveti magát a hajózási hatóság, illetve hivatásos tengerész képzés esetén a minisztérium által megbízott független minőségbiztosítási bizottság kiértékelési eljárásának, amely a képzés és vizsgáztatás szervezeti és végrehajtási ellenőrzésére irányul.

2. Amennyiben a hivatásos tengerészek képzése során szimulátort alkalmaznak, annak meg kell felelnie az SCTW Egyezmény A-I/12. Szabályában foglaltaknak.

3. A hajózási hatóság egy vagy több vizsgatárgy elméleti vagy gyakorlati oktatására részképzést is engedélyezhet. Ilyen esetben a vizsgatárgy szintjét a kérelemben és az engedélyben meg kell jelölni.

Képzési igazolás

1. A képzés elvégzéséről, illetve a képzés részeinek teljesítéséről a képző szerv igazolást állít ki, amelynek tartalmaznia kell:

a) a hallgató nevét, születési helyét és idejét,

b) a képesítés megnevezését, amelyre a hallgató felkészítésben részesült,

c) a hallgatott tantárgyak, illetve az elért teljesítések (óraszám, gyakorlat) megjelölését,

d) az igazolás kiállításának keltét,

e) a képző szerv cégszerű aláírását.

2. A hivatásos tengerész képzés elvégzéséről a képző szerv kétnyelvű (magyar-angol) igazolást állít ki, amely tartalmazza:

a) a hallgató nevét, születési helyét és idejét,

b) a képzés megnevezését, az STCW Egyezmény vonatkozó szabályának számát, amelyre a képzés irányult,

c) a hallgatott tantárgyak megnevezését, az elméleti, illetve a gyakorlati órák számát,

d) az igazolás kiállításának keltét, az igazolás sorszámát,

e) a képző szerv nevét, valamint annak cégszerű aláírását,

f) a képzési igazolás sorszámát.

Képzések és oktatók nyilvántartása

A nem iskolarendszerű képzésben történő képzést és az oktatók személyét a hajózási hatóság tartja nyilván.

II. Fejezet

Harmadik állam hatósága által, illetve hatóságának felügyelete alatt kiállított bizonyítvány elismerésének feltételei

1. A harmadik állam az STCW Egyezmény részese.

2. Az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottsága által végrehajtott értékelés szerint a harmadik állam az STCW Egyezmény rendelkezéseit teljességgel és hiánytalanul végrehajtja.

3. A harmadik állam illetékes hatósága kötelezettséget vállal azonnali tájékoztatás megadására az STCW Egyezmény hatálya alá tartozó képzést vagy képesítést érintően végrehajtott bármely jelentősebb változásról.

4. A vezető beosztásban történő szolgálatteljesítésre jogosító képesítő okmánnyal rendelkező és ilyen beosztásban szolgálatot teljesíteni szándékozó külföldi állampolgárságú tengerésznek, a számára engedélyezett feladattal összefüggő tengerészeti és közigazgatási tárgyú magyar jogszabályok ismeretéből a hajózási hatóság előtt vizsgát kell tenniük.

5. Amennyiben a hajózási hatóság harmadik államnak az STCW Egyezmény végrehajtásával és a tengerészeti oktatással összefüggő tevékenységét vizsgálja és értékeli, az STCW Szabályzat A-I/6 szakaszában foglaltak szerint kell eljárnia.

III. Fejezet

Képesítő okmányok

1. A sikeresen vizsgázók részére a hajózási hatóság

a) a belvízi hivatásos vizsga alapján „Bizonyítvány hajós képesítésről”,

b) a belvízi hajózási rádiótelefon kezelő vizsga alapján „Belvízi hajózási rádiótelefon kezelő bizonyítvány”,

c) a vonalismereti vizsga alapján „Vonalvizsga bizonyítvány”,

d) a veszélyes áru szállítási szakértő vizsga alapján „Bizonyítvány az ADN szerinti különleges ismeretekről”,

e) a tengeri hivatásos vizsga alapján „Tengerész képesítő bizonyítvány” vagy „Tengerésztiszti képesítő bizonyítvány”,

f) a tengeri rádiókezelői vizsga alapján „Tengeri általános rádiókezelő bizonyítvány” vagy „Tengeri korlátozott rádiókezelő bizonyítvány”,

g) a kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsga alapján „Nemzetközi bizonyítvány kedvtelési célú kishajó vezetésére” megnevezésű okmányt állít ki.

2. A képesítő okmányba a megszerzett képesítés megnevezését, valamint annak korlátozásait be kell jegyezni. A vízterületi korlátozást folyó esetében a folyamkilométer (fkm) megjelölésével kell meghatározni, tó esetében csak a teljes vízterület jelölhető meg.

3. A képesítő okmány tartalmazza:

a) a képesítő okmány számát,

b) a képesített személyi adatait, fényképét és aláírását,

c) az érvényesség dátumát,

d) a megszerzett képesítést és a korlátozásokat (ha vannak ilyenek),

e) a kiállításra jogosult aláírását, a kiállítás helyét és idejét,

f) a kiállító szerv hivatalos bélyegzőjét.

4. A hivatásos tengerész képesítő okmány tartalmazza továbbá

a) a nemzetközi egyezmény képesítésre vonatkozó szabályának megjelölését,

b) a beosztást, a tevékenységi kört, a szintet, valamint a korlátozásokat (ha vannak ilyenek).

IV. Fejezet

Mentesítések, felmentések

1. A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

2. Hajózási szakképesítéssel már rendelkező jelölt a megszerzendő képesítés vizsgatárgyai közül kérelemre azok alól kaphat felmentést, amelyekből az előző szakképesítés megszerzése alkalmával, illetve iskolarendszerű képzés keretében azonos vagy magasabb szinten sikeres vizsgát tett. A kérelemhez mellékelni kell a képesítő bizonyítványt.

3. Belvízi kedvtelési célú kisgéphajó- vagy vitorlás kishajó-vezetői képesítéssel már rendelkező jelöltnek a másik belvízi kedvtelési célú képesítés (vitorlás kishajó- vagy kisgéphajó-vezető) megszerzésekor

a) az elméleti vizsga keretében:

aa) hajózási szabályzat,

ab) hajóvezetéstan,

ac) hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia,

ad) hajóelmélet, a hajók szerkezete, felszerelése, építése és hajógéptan tantárgyakból; illetve

b) gyakorlati vizsga keretében víziközlekedési alapismeretekből nem kell vizsgáznia.

4-5.

6. Fedélzeti tiszti képesítő vizsgán nem kell elméleti vizsgát tennie annak, aki olyan egyetem vagy főiskola hajózási szakán államvizsgázott, amelynek tananyagát a hajózási hatóság jóváhagyta. Az ilyen jóváhagyott oktatási programmal rendelkező intézményeket a hajózási hatóság a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.

7. Hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány alapján a jelölt kérelmére azokból a tantárgyakból kaphat felmentést, amelyekből tanulmányai során a megszerzendő képesítéssel azonos vagy magasabb szinten vizsgát tett. A kérelemhez csatolni kell a képesítő okmányt, amennyiben a kérelem elbírálásához az okmány nem tartalmaz elegendő információt, a beadványhoz vizsgajegyzőkönyvet, leckekönyvet vagy tantervet is mellékelni kell.

8. A belvízi hajózási és kedvtelési célú hajóvezetői képesítést szerezni kívánó jelöltnek a Magyar Vöröskereszt által, a közúti járművezetők elsősegély-nyújtási ismeretei megszerzésének igazolásáról szóló 31/1992. (XII. 19.) NM rendelet szerint szervezett elsősegély-nyújtási képzésen tett vizsgáról benyújtott igazolás alapján elsősegélynyújtás tantárgyból nem kell vizsgáznia.

9. Fedélzeti tiszti képesítéssel rendelkező jelölteknek a hajóvezető „A” vizsgán csak a vonalismeret tárgyból kell vizsgázniuk.

Vizsga alóli további mentességek, egyenértékű vizsgatárgyak, képesítések hivatásos tengerész vizsgák esetén

1. Fedélzeti őrszolgálatért felelős fedélzeti tiszti vizsgán nem kell elméleti vizsgát tennie a jelöltnek azokból a tantárgyakból, amelyekből jóváhagyott képzés keretén belül tanulmányai során sikeres vizsgát tett, kivéve, ha az adott vizsgatárgyban szerzett ismeretek öt évnél régebbiek. A kérelemhez csatolni kell az egyetemi/főiskolai oklevelet, illetve a képzés elvégzéséről szóló igazolást. Amennyiben a kérelem elbírálásához az okmány nem tartalmaz elegendő információt, a beadványhoz leckekönyvet, vizsgajegyzőkönyvet vagy tantervet is mellékelni kell.

2. Géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti vizsgán nem kell elméleti vizsgát tennie a jelöltnek azokból a tantárgyakból, amelyekből jóváhagyott képzés keretén belül tanulmányai során már sikeres vizsgát tett, kivéve, ha az adott vizsgatárgyban szerzett ismeretek öt évnél régebbiek. A kérelemhez csatolni kell az egyetemi vagy főiskolai oklevelet, illetve a képzés elvégzéséről szóló igazolást. Amennyiben a kérelem elbírálásához az okmány nem tartalmaz elegendő információt, a beadványhoz leckekönyvet, vizsgajegyzőkönyvet vagy tantervet is mellékelni kell.

3. Nem kell elméleti vizsgát tennie a jelöltnek azokból a tantárgyakból, amelyekből jóváhagyott képzés keretén belül, speciális képzésen, a vizsgatárgyból azonos vagy magasabb szinten vizsgát tett. A vizsgára való jelentkezéskor az igazolást mellékelni kell.

V. Fejezet

Távoktatásos képzés

1. E fejezet alkalmazásában a távoktatás a jóváhagyott tananyag, konzultációs rend és ellenőrző munkafüzet alkalmazásával végzett szakaszos és helyhez nem kötött képzési forma.

2. Távoktatást az illetékes hajózási hatóság engedélyével az a képző szervezet végezhet, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) elkészíti és a hatóságnak jóváhagyásra megküldi azon oktatási tervet, amely az előírt szakmai alkalmasságnak megfelelő oktatási követelményrendszert és képzési módszereket tartalmazza,

b) az oktatni kívánt tantárgyból olyan a hajózási hatóság által jóváhagyott oktatási segédlettel (tankönyv, jegyzet, CD-ROM, egyéb) rendelkezik, amelyet a hallgatónak a vizsgára történő felkészüléshez legalább a képesítés megszerzéséig tartó időszakra rendelkezésre tud bocsátani,

c) a hallgató részére a hajózási hatóság által nyilvántartásba vett konzulenst biztosít, legalább heti egy napon történő elérhetőséggel, valamennyi oktatni kívánt tantárgyból,

d) a hallgató számára biztosítani tudja a tananyag és valamennyi hivatalos vizsgakérdés megismerését, és

e) a gyakorlati vizsgával záruló képesítővizsgára való felkészítés esetén a hallgató számára biztosítani tudja a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges gyakorlást.

3. A távoktatás a jóváhagyott képzéssel azonos értékűnek tekintendő.

4. Távoktatásban konzulensként az alkalmazható, aki megfelel az e rendeletben a hatósági vizsgabiztosra vonatkozóan megállapított követelményeknek.

2. számú melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez

Belvízi úszólétesítmények hivatásos fedélzeti és gépüzemi szolgálati képesítési előírásai, a képesítés megszerzésének feltételei, valamint a képesítővizsgák tantárgyai

A. Rész

FEDÉLZETI SZOLGÁLAT

I. Fejezet

Belvízi úszólétesítményen képesítéshez kötött fedélzeti szolgálatok

1. Hajóparancsnok,

2. I. fedélzeti tiszt,

3. kishajó-vezető (a kisgéphajó, a szolgálati kisgéphajó, a vitorlás kishajó vezetője),

4. úszómunkagép-vezető (pl. úszókotró, úszódaru, úszócölöpverő vezetője),

5. géphajókormányos,

6. gépnélküli hajó-vezető (uszálykormányos, tutajvezető),

7. révész (komp vagy révcsónak vezetője),

8. II. fedélzeti tiszt,

9. kormányos,

10. veszélyes áru szállítási szakértő,

11. belvízi hajózási rádiótelefon kezelő,

12. kishajóvezető (12 főnél több utas szállítására jóváhagyott kishajón),

13. személyhajózási szakértő,

14. elsősegélynyújtó,

15. légzőkészülék-kezelő.

II. Fejezet

Képesítési előírások

1. A hajóskapitány, a hajóvezető „A” és a hajóvezető „B” képesítés a Dunán és vízrendszerén 2010. december 31. napjáig a képesítés birtokában ellátható szolgálatra jogosít. Azon a vízterületen, amelyen az illetékes hatóságok vonalvizsga bizonyítvány megszerzéséhez kötik a hajó vezetését, a képesítés vonalvizsga bizonyítvánnyal együtt jogosít hajó vagy kötelék vezetésére.

2. Az „A” kategóriájú hajóvezetői képesítés belvízen és annak tengeri szakaszán hajóparancsnoki szolgálat ellátására jogosít. Azon a szakaszon, ahol az illetékes hatóságok vonalvizsga bizonyítvány megszerzéséhez kötik a hajó vezetését, a képesítés e bizonyítvánnyal együtt jogosít hajó vagy kötelék vezetésére. Az „A” kategóriájú hajóvezetői képesítés 15 évig érvényes, az érvényességi idő lejártával - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hajózási hatóság a lejárt képesítő okmány helyett külön vizsga nélkül újat állít ki. Az új képesítő okmány kiállítását az érvényességi idő lejárta előtt legalább három hónappal kell igényelni.

3. A „B” kategóriájú hajóvezetői képesítés belvízen hajóparancsnoki szolgálat ellátására jogosít. Azon a szakaszon, ahol az illetékes hatóságok vonalvizsga bizonyítvány megszerzéséhez kötik a hajó vezetését, a képesítés e bizonyítvánnyal együtt jogosít hajó vagy kötelék vezetésére. A „B” kategóriájú hajóvezetői képesítés 15 évig érvényes, az érvényességi idő lejártával - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hajózási hatóság a lejárt képesítő okmány helyett külön vizsga nélkül újat állít ki. Az új képesítő okmány kiállítását az érvényességi idő lejárta előtt legalább három hónappal kell igényelni.

4. A „C” kategóriájú hajóvezetői képesítés jogosít:

a) hajóparancsnoki szolgálat ellátására magányosan közlekedő hajón [kivéve a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet mellékleteként kiadott Szemleszabályzat (a továbbiakban: Szemleszabályzat) 23.12.1 cikkében meghatározott 4. vagy annál nagyobb sorszámmal jelzett termes személyhajón és a 2. vagy annál nagyobb sorszámmal jelzett kabinos személyhajón], valamint a Szemleszabályzat 23.11 cikk 3. pontjában meghatározott köteléken, amelyet a hajózási hatóság a képesítő okmányba jegyez. A kötelék gépnélküli hajói közé kell számítani azt a kötelékben továbbított géphajót is, amelyen a gépi hajtás nem üzemel és a kormányzásban sem vesz részt; vontatott kötelék esetében a vontatható hajók száma megegyezik a tolt kötelék gépnélküli hajóinak számával;

b) géphajókormányosi szolgálat ellátására;

c) vitorlás hajó vezetésére (vitorlás hajó vezetésére jogosító hatósági bejegyzés esetén);

d) a Dunán és vízrendszerén. Azokon a szakaszokon, ahol az illetékes hatóságok vonalvizsga bizonyítvány megszerzéséhez kötik a hajó vezetését, a képesítés e bizonyítvánnyal együtt jogosít hajó vagy kötelék vezetésére.

A „C” kategóriájú hajóvezető bizonyítvány a Duna vízrendszerén kívüli vízterületre hajóvezetői képesítés kiadásához igazolásként nem alkalmazható.

5. Szolgálati célú hajóvezetői képesítés hajóparancsnoki szolgálat ellátására, legfeljebb 60 méter hosszú és 17 méter széles szolgálati hajón és köteléken jogosít. Azon a vízterületen, amelyen az illetékes hatóságok vonalvizsga bizonyítvány megszerzéséhez kötik a hajó vezetését, a képesítés vonalvizsga bizonyítvánnyal együtt jogosít hajó vagy kötelék vezetésére.

6/A. Vitorlás kishajóvezetői képesítés - a vonalvizsgának megfelelő vízterületen - a legfeljebb 12 fő utasbefogadó képességű, magányosan közlekedő vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító vitorlás kishajó vezetésére és gépi berendezésének a kezelésére jogosít.

6/B. Vitorlás kishajóvezetői „A” képesítés - a vonalvizsgának megfelelő vízterületen magányosan közlekedő vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító vitorlás kishajó vezetésére és gépi berendezésének a kezelésére jogosít.

7. Úszómunkagép-vezető képesítés a képesítő okmányban meghatározott típusú, főgépüzemű és vízkiszorítású úszómunkagép munkavégzés és veszteglés során történő vezetésére, továbbá karavánban továbbított úszómunkagép vezetői feladatainak az ellátására jogosít. Önjáró úszómunkagép munkaterületen kívüli közlekedése során történő vezetésre - a munkagép méretének és jellemzőinek megfelelően - a kisgéphajó-vezetői, hajóvezetői vagy hajóskapitányi képesítés jogosít.

8. Géphajókormányos képesítés - a vonalvizsgának megfelelő vízterületen - a géphajón géphajó-kormányosi szolgálat ellátására jogosít.

9. Gépnélküli hajóvezető képesítés a gépnélküli hajó, és úszóanyagok kötelékei vezetői teendőinek ellátására jogosít.

10. A képesítésben megjelölt átkelés kikötési pontjai között a

a) révész „A” képesítés bármely komp,

b) révész képesítés a kézi és gépi erővel üzemelő köteles komp, továbbá az evezős révcsónak

vezetésére jogosít.

11. Fedélzeti tiszt képesítés II. fedélzeti tiszti szolgálat ellátására jogosít.

12. Kormányos képesítés belvízi hajón - a hajó vezetését ellátó személy (az I. fejezetben felsorolt fedélzeti szolgálatok közül az 1-3. pontokban megjelölt személyek) felügyelete mellett - a hajó kormányzására jogosít.

13. Radarhajós (kiegészítő) képesítés a képesítésben megjelölt belvízi nagy- vagy kishajó, illetve komp radarral való vezetésére jogosít.

14. Veszélyes áru szállítási szakértő képesítés veszélyes áru belvízi hajón történő szállítás esetén a képesítő okmányban megjelölt hajótípusok, szállítási mód és áruosztályok tekintetében veszélyes áru szállítási szakértői szolgálat ellátására jogosít. A bizonyítvány 5 évig érvényes.

15. A belvízi hajózási rádiótelefon kezelő bizonyítvány a belvízi mozgószolgálat bármely hajófedélzeti rádiótelefon berendezésének kezelésére és azon történő forgalmazásra jogosít.

16. Személyhajózási szakértő képesítés személyhajón személyhajózási szakértői szolgálat ellátására jogosít.

17. Elsősegélynyújtó képesítés utasszállító hajón laikus elsősegélynyújtásra jogosít.

18. Légzőkészülék-kezelő képesítés úszólétesítményen légzőkészülék-kezelő szolgálatban a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok ellátására jogosít.

III. Fejezet

A képesítések megszerzésének feltételei

1. Az „A” és „B” kategóriájú hajóvezetői vizsgára bocsátás feltételei:

a) betöltött 21. életév;

b) fedélzeti szolgálatban szerzett négy év gyakorlat

ba) amelyből legalább két évet matróz vagy magasabb szintű szolgálatban kell megszerezni,

bb) amely a legalább kormányosként szerzett gyakorlat időtartamával csökken, amely csökkenés azonban összességében nem haladhatja meg az egy évet,

bc) amely a képzés időtartamával csökken, ha a teljes gyakorlatot jóváhagyott képzés részeként szerezték, amely csökkenés azonban nem haladhatja meg a két évet,

bd) amely a megszerzett gyakorlati idő felével, de legfeljebb egy évvel csökken, ha a gyakorlatot részben tengeri hajón fedélzeti szolgálatban vagy belvízi hajón gépész munkakörben szerezték,

be) amelynek 30%-át 12 főnél több utas szállítására engedélyezett vitorlás hajón kell megszerezni, ha a vizsga vitorlás hajó vezetésére is kiterjed.

Az időalap kiszámításánál a ba)-bd) alpontokban meghatározott kedvezményeket figyelembe kell venni.

A bb)-bd) alpontokban meghatározott gyakorlati idő kedvezmények nem vonhatók össze.

c) jóváhagyott hajóvezetői képzésben történt eredményes részvétel igazolása;

d) ”B” kategóriájú hajóvezetői vizsga esetében II. szintű vonalvizsga-bizonyítvány, amely a belvizek bármely vízterületére vonatkozóan került kiállításra; „A” kategóriájú hajóvezetői vizsga esetében III. szintű vonalvizsga-bizonyítvány. A vonalvizsga a hajóvezetői vizsga részeként is letehető, de annak eredményes befejezése feltétele a hajóvezetői vizsga egyes tárgyaiból teendő vizsgák megkezdésének;

e) belvízi hajózási rádiótelefon kezelői képesítés.

 

2. A „C” kategóriájú hajóvezetői vizsgára bocsátás feltételei:

a) betöltött 21. életév;

ba) jóváhagyott hajóvezetői képzésben történt igazolt részvétel, valamint legalább matróz szolgálatban eltöltött két év fedélzeti gyakorlat, vagy

bb) hajózási képzést nyújtó felsőoktatási intézményben szerzett oklevél, valamint legalább matróz szolgálatban eltöltött 18 havi fedélzeti gyakorlat, vagy

bc) érettségi bizonyítvány és hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány, valamint legalább matróz szolgálatban eltöltött 21 havi fedélzeti gyakorlat;

c) belvízi hajózási rádiótelefon kezelői képesítés;

d) II. szintű vonalvizsga-bizonyítvány, amely a Duna és vízrendszere valamely vízterületére vonatkozóan került kiállításra. A vonalvizsga a hajóvezetői vizsga részeként is letehető, de annak eredményes befejezése feltétele a hajóvezetői vizsga egyes tárgyaiból teendő vizsgák megkezdésének;

e) vitorlás hajó vezetésére jogosító képesítés megszerzéséhez vitorlás kishajó-vezetői (hivatásos) képesítés és 12 havi fedélzeti szolgálatban szerzett gyakorlat szükséges olyan vitorlás nagyhajón vagy vitorlás kishajón, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték;

f) szolgálati célú hajóvezetői vizsga további feltétele: szolgálati célú kisgéphajó-vezetői bizonyítvány és annak birtokában szerzett, gépi meghajtású kereskedelmi vagy szolgálati nagyhajón teljesített, 12 havi kormányosi gyakorlat.

 

3. A kishajó-vezetői vizsga feltételei:

a) hivatásos kishajó-vezetői vizsga feltételei:

aa) hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban eltöltött 12 havi - átkelőjáratban közlekedő hajó és vitorlás kishajó vezetéséhez 8 havi - hajózási gyakorlat, vagy

ab) jóváhagyott kishajó-vezetői képzés igazolt elvégzése és fedélzeti szolgálatban eltöltött 14 havi - átkelőjáratban közlekedő hajón vagy vitorlás kishajón szerzett 10 havi - hajózási gyakorlat, vagy

ac) kedvtelési célú kishajó-vezetői bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban kormányosként eltöltött 4 havi hajózási gyakorlat, vagy

ad) fedélzeti szolgálatban eltöltött 16 havi - átkelőjáratban közlekedő hajón vagy vitorlás kishajón szerzett 12 havi - hajózási gyakorlat, vagy

ae) szolgálati kisgéphajón szerzett 12 havi hajóvezetői gyakorlat, amelyet a hajózási hatóság igazol,

af) I. szintű vonalvizsga;

b) szolgálati kisgéphajó-vezetői vizsga feltételei:

ba) hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány vagy jóváhagyott szolgálati kisgéphajó-vezetői, illetve hivatásos kisgéphajó-vezető képzésben vagy a szolgálati kisgéphajó-vezető vizsga tantárgyait magába foglaló egyéb képzés igazolt elvégzése és fedélzeti szolgálatban eltöltött 4 havi szolgálati célú vagy hivatásos hajózási gyakorlat, vagy

bb) kedvtelési célú kishajó-vezetői bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban eltöltött 3 havi hivatásos vagy szolgálati célú hajózási gyakorlat, vagy

bc) fedélzeti szolgálatban 12 havi hajózási gyakorlat, amelynek igazolása a hajózási hatóság által, illetve szolgálati célú gyakorlat esetén annak a szervezetnek a vezetője által történik, ahol a gyakorlat megszerzésére sor került,

bd) I. szintű vonalvizsga;

c) a kisgéphajó- és vitorlás kishajó-vezetői „A” vizsga feltételei:

I. szintű vonalvizsga, továbbá 6 havi igazolt hivatásos kisgéphajó- és vitorlás kishajó-vezetői gyakorlat és ezt követően teljesített 3 havi, legalább kormányos képesítéssel betölthető szolgálat

ca) nagyhajón vagy

cb) 12 főnél nagyobb utas-befogadóképességű kishajón.

 

4. Az úszómunkagép-vezetői vizsga feltételei:

a) hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban eltöltött 18 havi gyakorlat, amelynek legalább felét úszómunkagépen kell eltölteni, vagy

b) jóváhagyott úszómunkagép-vezetői képzés igazolt elvégzése és fedélzeti szolgálatban eltöltött 24 havi gyakorlat, amelynek legalább felét úszómunkagépen kell eltölteni, vagy

c) fedélzeti szolgálatban eltöltött 36 havi gyakorlat, amelynek legalább felét úszómunkagépen kell eltölteni.

 

5. A géphajó-kormányosi vizsga feltételei:

a) hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban eltöltött 18 havi gyakorlat, amelynek legalább felét kormányos szolgálatban géphajón kell eltölteni, vagy

b) jóváhagyott géphajó-kormányosi képzés igazolt elvégzése és fedélzeti szolgálatban eltöltött 24 havi gyakorlat, amelynek legalább felét kormányos szolgálatban géphajón kell eltölteni, vagy

c) fedélzeti szolgálatban eltöltött 36 havi gyakorlat, amelynek legalább felét kormányos szolgálatban géphajón kell eltölteni,

d) II. szintű vonalvizsga.

6. A gépnélküli hajóvezetői vizsga feltételei:

a) hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban eltöltött 12 havi gyakorlat, amelynek legalább felét gépnélküli hajón kell eltölteni, vagy

b) jóváhagyott gépnélküli hajó-vezetői képzés igazolt elvégzése és fedélzeti szolgálatban eltöltött 18 havi gyakorlat, amelynek legalább felét gépnélküli hajón kell eltölteni, vagy

c) fedélzeti szolgálatban eltöltött 24 havi gyakorlat, amelynek legalább felét gépnélküli hajón kell eltölteni.

 

7. a) A révész „A” képesítés megszerzéséhez szükséges vizsga feltétele:

aa) kormányos képesítés és 12 havi fedélzeti szolgálatban szerzett hajózási gyakorlat, vagy

ab) szabadon közlekedő gépi hajtású kompon (a csónak kivételével) szerzett 6 havi hajózási gyakorlat, vagy

ac) révész képesítés és révészként szerzett 6 havi, továbbá szabadon közlekedő gépi hajtású kompon (a csónak kivételével) szerzett 3 havi hajózási gyakorlat,

ad) német vagy orosz nyelvből a hajózási hatóság által megbízott szakmai bizottság előtt tett szakmai nyelvismeretet tanúsító vizsga, amennyiben a jelölt nemzetközi forgalom számára megnyitott vízi útra kíván képesítést szerezni;

b) a révész képesítés megszerzéséhez szükséges vizsga feltétele: fedélzeti szolgálatban szerzett 6 havi gyakorlat.

 

8. A fedélzeti tiszti vizsga feltételei:

a) betöltött 20. életév;

b) ba) hajózási képzést nyújtó felsőoktatási intézményben szerzett oklevél és fedélzeti szolgálatban eltöltött 15 havi gyakorlat, amelynek legalább 50%-át géphajón, kormányosi szolgálatban kell eltölteni, vagy

bb) érettségi bizonyítvány és hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban eltöltött 18 havi gyakorlat, amelynek legalább 50%-át géphajón, kormányosi szolgálatban kell eltölteni, vagy

bc) érettségi bizonyítvány és jóváhagyott fedélzeti tiszti képzésben történt igazolt részvétel és fedélzeti szolgálatban eltöltött 24 havi gyakorlat, amelynek legalább 50%-át géphajón, kormányosi szolgálatban kell eltölteni;

c) URH rádió-távbeszélői képesítés;

d) német vagy orosz nyelvből államilag elismert alapfokú „A” típusú nyelvvizsga és a hajózási hatóság által megbízott szakmai vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvismeretet tanúsító vizsga.

 

9. A kormányos képesítés hajós szolgálati könyvbe történő bejegyzéséhez és a képesítés kérésre történő kiadásához 2 év matrózi szolgálatban eltöltött hajózási gyakorlatot kell igazolni.

 

10. A radarhajós vizsga feltételei:

a) a megjelölt hajófajta (nagy-, illetve kishajó vagy komp) vezetésére jogosító képesítés,

b) az a) pontban megjelölt képesítés birtokában legalább kormányosi szolgálatban töltött 8 havi hajózási gyakorlat.

 

11. A veszélyes áru szállítási szakértő vizsga feltételei:

- az ADN Szabályzat 8.2 fejezetében foglalt feltételek.

 

12. A vizsgára jelentkező személynek, ha az adott vizsgához előírt fedélzeti gyakorlatnak megfelelő időtartamú gépüzemi szolgálatot tud igazolni, a fedélzeti szolgálati időnek csak felét kell teljesítenie.

13. Vonalvizsga

a) víziútnak nyilvánított vízterületre

aa) a Dunára és vízrendszerére,

ab) kishajóra I., nagyhajóra II. szinten, tengeri partmenti hajózási körzetre vonatkozó szabályokra is kiterjedően III. szinten

tehető;

b) a víziútnak nem minősített valamennyi magyarországi vízterületre érvényes;

c) vizsgára bocsátást arra a vízterületre lehet kérni, amelyen - a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő-tó kivételével - 8 hegy- és 8 völgymeneti út megtételét a jelölt igazolta. A Balatonon 60 nap, a Velencei-tavon és a Fertő-tavon 30 nap kormányosi vagy annál magasabb szintű fedélzeti szolgálatot kell igazolni;

d) feltétele német vagy orosz nyelvből a hajózási hatóság által megbízott szakmai vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvismeretet tanúsító vizsga, ha a jelölt nemzetközi forgalom számára megnyitott víziútra kíván vonalismereti vizsgát tenni;

e) II. és III. szinten a vonalismeretet a vonalvizsga bizonyítvány igazolja. Az I. szintű vonalvizsga eredményét a hajózási hatóság a képesítő okmányba jegyzi be;

f) a hajózási hatóság illetékességi területén kívüli vízterületre, más EGT állam vagy Duna bizottsági tagállam hatóságánál tett vonalvizsga alapján szerzett bizonyítványt a hajózási hatóság - a területileg illetékes hajózási hatóság által kibocsátott bizonyítvány vagy igazolás alapján - kérelemre honosítja (a vonalvizsga bizonyítványba bejegyzi).

 

14. Az úszómunkagép-vezetői képesítés kiterjesztése a megszerezni kívánt képesítéssel vezethető munkagépen teljesített 3 havi gyakorlat igazolása esetén kérelmezhető.

 

15. Hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítványként - az A. rész alkalmazásában - azt a képesítő okmányt lehet elfogadni, amelyet olyan oktatási intézmény adott ki, amelynek tanterve a hajózási hatóság által jóváhagyott szakmai oktatási programot tartalmazza.

 

16. A belvízi hajózási rádiótelefon kezelői vizsga feltétele a belvízi nagyhajón, kishajón, úszómunkagépen vagy kompon szerzett 6 havi fedélzeti gyakorlat.

 

17. A személyhajózási szakértői képesítés megszerzésének és megtartásának feltételei:

a) betöltött 21. életév,

b) személyhajón töltött fedélzeti szolgálatban megszerzett kellő gyakorlat,

c) igazolt részvétel jóváhagyott képző szerv személyhajózási szakértő képzésén,

d) a jóváhagyott képző szervnél tett eredményes vizsgáról szóló igazolás, és

e) öt évenként ismeretfelújító képzésben történő részvétel és eredményes vizsgáról szóló igazolás.

 

18. Az elsősegélynyújtó képesítés megszerzésének és megtartásának feltételei:

a) betöltött 17. életév,

b) igazolt részvétel jóváhagyott képző szerv elsősegélynyújtó képzésén,

c) a jóváhagyott képző szervnél tett eredményes vizsgáról szóló igazolás, és

d) három évenként ismeretfelújító képzésben történő részvétel és eredményes vizsgáról szóló igazolás.

 

19. A légzőkészülék-kezelői képesítés megszerzésének és megtartásnak feltételei:

a) betöltött 18. életév,

b) igazolt részvétel jóváhagyott képző szerv légzőkészülék-kezelői képzésén,

c) a jóváhagyott képző szervnél tett eredményes vizsgáról szóló igazolás, és

d) két évenként ismeretfelújító képzésben történő részvétel és eredményes vizsgáról szóló igazolás.

 

20. A személyhajózási szakértői, az elsősegélynyújtó és a légzőkészülék-kezelői képesítő vizsgát az e képesítésekhez szükséges ismeretek oktatására jóváhagyott képző szerv vizsgabizottsága előtt kell tenni. A képző szerv köteles vizsgálni és dokumentálni a 17-19. pontban foglaltaknak való megfelelést.

21. A 17-19. pontban meghatározott képesítések kiállításának feltétele a fedélzeti szolgálatra való egészségi alkalmasság igazolása. A képesítéseket a képző szerv által kiállított igazolás alapján a hajózási hatóság illetékes szerve állítja ki.

IV. Fejezet

A képesítővizsgák tantárgyai

1. A hajóskapitány, a hajóvezető, a kishajóvezető, az úszómunkagép-vezető, a géphajókormányos, a gépnélküli hajóvezető, a révész, a fedélzeti tiszt és a kormányos képesítő vizsga vizsgatárgyait a 2/IV/1. táblázat tartalmazza.

 

2. A 2/IV/l. táblázatban foglalt olyan azonos megnevezésű vizsgatárgyaknál, amelyeknél az egyes képesítésekhez eltérő szintű követelményeknek kell megfelelni, a szinteket római számok jelzik. Az egyes szintek tartalmi követelményeit a hajózási hatóság állapítja meg és honlapján, valamint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.

 

3. A radarhajós vizsga vizsgatárgyai:

a) radarelmélet, radarberendezés működése;

b) radarkészülék kezelése;

c) radarkép kiértékelése;

d) fordulásjelző működése és használata;

e) hajóvezetésre vonatkozó szabályok korlátozott látási viszonyok között; és

f) gyakorlati vizsga, amelynek tárgyai:

fa) felkészülés radarhajózásra,

fb) hajózás radarral (hegy- és völgymenetben, fordulás, találkozás, előzés, várakozás),

fc) ki- és behajózás kikötőbejáratban,

fd) zavarjelenségek (pl. többszörös vagy hamis visszhang) kezelése, és

fe) magatartás különleges helyzetben.

 

4. A belvízi hajózási rádiótelefon kezelő vizsga vizsgatárgyai:

a) elméleti vizsga:

aa) a belvízi mozgószolgálat alapelveinek ismerete,

ab) a fedélzeti rádióállomások alapvető berendezéseinek gyakorlati ismerete és használatának képessége,

ac) általános kommunikációs ismeretek,

ad) a szabványos rádióforgalmazási szótár használata,

ae) „A hajózható belvízi utak rádiótelefon-szolgálati útmutatójának” ismerete,

b) gyakorlati vizsga.

 

5. Vonalvizsga:

a) vaktérkép kitöltése (csak II. és III. szinten);

b) helyi víziközlekedési szabályok ismerete;

c) gázlók és vízmércék, hajózási akadályok, hajó méreteinek meghatározása;

d) a szakasz meghajózásának ismertetése;

e) csak III. szinten:

ea) a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályok ismerete - beleértve a navigációs jeleket (a kitűzést és bójázást) -, valamint a tengeri szakasz közlekedési szabályzata,

eb) parti navigáció (útvonal meghatározása, a pozícióvonalak és a hajó helyzetének meghatározása, hajózási nyomtatványok és kiadványok, tengerészeti térképek használata, navigációs jelek és bójázási rendszerek, tájoló használata, az ár-apály ingadozás alapjai);

f) egyszerűsített teszt-vizsga: egy több helyes válasz kiválasztására alkalmas, kettő vagy több (legfeljebb öt) válaszlehetőséget tartalmazó teszt kérdéssor, amely szöveges, képi, térképi elemeket tartalmazhat.

 

6. Hajózási szakmai nyelvismeret:

a) szakmai szókincs,

b) fordítás magyarról idegen nyelvre,

c) fordítás idegen nyelvről magyarra,

d) szövegértés.

 

7. Veszélyes áru szállítási szakértői vizsga:

- az ADN Szabályzat 8.2 fejezetében foglalt ismeretanyag.

 

8. Személyhajózási szakértői vizsga témái:

a) Elméleti elemek:

aa) a személyhajó rendeltetésnek megfelelő berendezése és felszerelése,

ab) a megfelelő segítségnyújtásra vonatkozó előírások és bevezetésük,

ac) a személyzet és a hajón dolgozó személyek feladatai a biztonsági szerepeknek megfelelően,

ad) a személyhajó stabilitásának alapfogalmai havaria esetén,

ae) tűzmegelőzés és elhárítás, a tűzoltó berendezések használata (nagynyomású vízporlasztásos tűzoltó rendszer és beépített tűzoltó berendezések használata),

af) a biztonsági berendezések és felszerelések vizsgálati okmányai,

ag) a konfliktusmegoldás alapjai,

ah) a pánikmegelőzés alapelvei,

b) Gyakorlati elemek:

ba) a személyhajók biztonsági felszerelése használatának és kezelésének ismeretei (például mentőmellény felvétele, felúszó testek kezelése, mentőcsónak és egyéb mentőeszközök kezelése, hordozható tűzoltó eszközök kezelése),

bb) a biztonsági előírások és a megfelelő segítségnyújtás gyakorlati átültetésének ismeretei (például utasok evakuálása a füsttel teli térből biztonságos területre, tűz eloltása, vízzáró és tűzgátló kapuk kezelése).

 

9. Elsősegélynyújtó vizsga témái:

a) az elsősegély-nyújtás általános szabályai,

b) az eszméletlenség fogalma, tünetei, ellátása,

c) a vérzések fajtái, ellátása,

d) a shock fogalma ellátása,

e) termikus traumák,

f) az ízületi sérülések,

g) csontsérülések,

h) hasi sérülés,

i) kimentés,

j) mérgezések,

k) belgyógyászati balesetek és kórképek,

l) teendők tömeges baleset helyszínén,

m) drogok, gyógyszerek hatása a vezetésre,

n) az újraélesztés (BLS, ALS),

o) a légzés,

p) a keringés,

q) az újraélesztés ABC-je, a tevékenység algoritmusa,

r) az újraélesztés kimenetelének megítélése,

s) az újraélesztés rendkívüli körülmények között,

t) félautomata defibrillátor használata.

 

10. Légzőkészülék-kezelő vizsga témái:

a) a tűzháromszög,

b) az égés és szakaszai,

c) az oltás (ajtók, ablakok és nyitásuk), oltás veszélyei,

d) az oltóanyagok és berendezések (tűzoltótömlő, oltótakaró, hordozható oltóeszközök),

e) a legfontosabb oltóanyagok alkalmazása,

f) a mérőeszközök,

g) a veszélyes anyagok,

h) a légzőkészülék alkalmazása és kezelése.

 

11. Ha a jelölt olyan hajózási oktatási intézményben szerezte oklevelét, illetve képesítő bizonyítványát, amelynek tanterve a hajózási hatóság által jóváhagyott szakmai oktatási programot tartalmazza, akkor a jelöltet a 2/IV/1. táblázat 2-9. pontjaiban megnevezett képesítések elméleti vizsgái alól - kérelmére - a hajózási hatóság részlegesen vagy teljesen mentesíti.

 

12. A tengerészkapitány képesítéssel és legalább 12 havi tengeri hajó vezetői gyakorlattal rendelkező személy a hajózási szabályzat, hajóvezetéstan, vonalismeret, ADN szabályzat, jogi ismeretek és vízrajz tantárgyakból tett különbözeti vizsgával, és legalább 12 havi, belvízi nagyhajón, kormányosi szolgálatban eltöltött gyakorlat igazolásával, belvízi hajóvezető „A” képesítést szerezhet.

 

13. A tengerész fedélzeti tiszti képesítésű, legalább 12 havi tengerész fedélzeti tiszti szolgálatban szerzett gyakorlattal rendelkező személy a hajózási szabályzat, hajóvezetéstan, vonalismeret, ADN szabályzat, jogi ismeretek és vízrajz tantárgyakból tett különbözeti vizsgával és legalább 12 havi, belvízi nagyhajón kormányosi szolgálatban eltöltött gyakorlat igazolásával, belvízi fedélzeti tiszt képesítést szerezhet.

2/IV/1. táblázat

Az„A” rész IV. fejezet 1-10. számú képesítővizsgáinak vizsgatárgyai

Megjegyzések:

a)  magányosan és kötelékben haladó hajó gyakorlati vezetése (csak géphajóra szóló képesítés esetében), vitorlás hajó gyakorlati vezetése (csak vitorlás hajó vezetésére jogosító képesítés esetén).

b)  csak vitorlás kishajóvezető vizsga esetén,

c)  vitorlás kishajóvezető képesítés esetén vitorlás kishajó gyakorlati vezetése,

d)  csak a rendelet általános részéből, a 2. melléklet A. Részéből és az 5. mellékletből.

e)  a gyakorlati vizsga során teljesítendő feltételeket és feladatokat a vizsgaszabályzat (7. számú melléklet) állapítja meg;

f)   Az egyes tantárgyaknál bejegyzett római számok a vizsga szintjét jelölik meg (I-VI.).

 

B. Rész

GÉPÜZEMI SZOLGÁLAT

I. Fejezet

Belvízi úszólétesítményen képesítéshez kötött gépüzemi szolgálatok

1. Gépüzemvezető,

2. géptiszt,

3. gépkezelő.

II. fejezet

Képesítési előírások

1. A géptiszt képesítés korlátozás nélkül jogosít a gépüzem-vezetői szolgálat ellátására.

2. A gépkezelő képesítés jogosít

a) 500 kW-nál nem nagyobb főgépteljesítményű úszólétesítmény gépüzemének vezetésére,

b) géptiszt vezetése alatt álló gépüzemben önálló szolgálat ellátására.

III. fejezet

A képesítések megszerzésének feltételei

1. Géptiszti vizsga:

a) gépkezelői képesítés,

b) legalább egy nagyjavítás irányítása felügyelet mellett,

c) hajózási vagy gépészeti szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány vagy szervezett gépkezelői képzés elvégzésének igazolása, és 6 havi géphajón vagy egyéb önálló gépüzemű úszó létesítményen szerzett gyakorlat, vagy

d) géphajón vagy egyéb önálló gépüzemű úszólétesítményen szerzett legalább 12 havi gyakorlat.

2. A hajózási, gépészeti vagy villamossági szakképzésben, illetve felsőoktatásban szerzett képesítő bizonyítvány vagy oklevél elfogadásához a tanulmányi értesítőt vagy leckekönyvet is be kell mutatni.

3. Ha a jelölt hajózási gépészeti vagy villamossági szakképzésben, illetve felsőoktatásban szerzett képesítő bizonyítvánnyal, oklevéllel rendelkezik, akkor kérelmére a képesítés megszerzésénél a hajózási hatóság az elméleti vizsga letétele alól részben vagy egészben mentesítést adhat.

4. Tengeri hajóra szóló érvényes géptiszti képesítés belvízi hajóra különbözeti vizsga és gyakorlat igazolása nélkül érvényes.

IV. Fejezet

A képesítővizsga tantárgyai

1. A géptiszti, valamint a gépkezelői képesítő vizsga vizsgatárgyait a 2/B-IV/2. táblázat tartalmazza.

2. A 2/B-IV/2. táblázatban foglalt olyan azonos megnevezésű vizsgatárgyaknál, amelyeknél az egyes képesítésekhez eltérő szintű követelményeknek kell megfelelni, a szinteket római számok jelzik. Az egyes szintek tartalmi követelményeit a hajózási hatóság vizsgaszabályzatban állapítja meg.

2/B-IV/2. táblázat

A „B” rész IV. fejezete 1. és 2. számú képesítővizsgáinak vizsgatantárgyai

 

Képesítés/ vizsgatárgy

Hajó fő- és segéd- motorok üzemtana és vezérlése

Hajó gépüzemi segéd- berendezések üzemtana, cső- rendszerek

Fedélzeti és rakodó- gépek, kormány- rendszerek üzemtana

Hajók szerkezete és építése

Villamos gépek, elektromos berendezé- sek üzemtana

Szakrajzi ismeretek

Gép- alkatrészek német vagy angol elnevezése

Elsősegély- nyújtási, környezet-, tűzvédelmi és biztonság- technikai ismeretek

Hajózási képesíté- sekről szóló rendelet

Gőzgépek, turbinák és kazánok üzemtana

Hajó- villamosság- tan, elektronika és automatika

Hajókazánok elméleti, gyakorlati és üzem- biztonsági ismeretei

 

Géptiszt

II

II

+

+

+

 

Gépkezelő

I

+

+

I

+

+

+

+

+

+

+

 

3. számú melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez

I. A HIVATÁSOS TENGERÉSZ SZOLGÁLAT ALAPKÖVETELMÉNYEI

A vészhelyzettel, a munkavédelemmel, az elsősegélynyújtással és a túléléssel kapcsolatos feladatokra vonatkozó követelmények és képesítési előírások

1. A tengerésznek első behajózása, illetve a tengerész szolgálati könyv kiállítása előtt

a) személyi túlélés-technikai,

b) alapfokú tűzvédelmi,

c) személyi biztonságtechnikai, a hajó személyzetéért viselt felelősségi és környezetvédelmi, valamint

d) alapfokú egészségügyi elsősegélynyújtási ismeretekből a hajózási hatóság által erre felhatalmazott szerv előtt vizsgát kell tennie. A sikeres vizsga alapján kiállított bizonyítványok érvényessége 5 év.

e) Vizsga nélkül ki kell adni a személyi túlélés-technikai ismeretek, alapfokú tűzvédelmi ismeretek, személyi biztonságtechnikai, tengeri környezetvédelmi és a hajó személyzetéért viselt felelősségi ismeretek elsajátításáról a bizonyítványt annak, aki 1997. február 1. napja előtt szerzett képesítést, illetve ezt megelőzően tengeri hajón legalább 3 évig teljesített szolgálatot.

2. A hajószemélyzet tagjának, az első ízben teljesített 12 havi tengeri szolgálat után túlélési járműkezelői vizsgát kell tenni. Az eredményes vizsgát a hajózási hatóság bizonyítványban igazolja.

3. Vizsga nélkül ki kell adni a túlélési járműkezelői bizonyítványt annak, aki 1997. február 1. napja előtt szerzett tengerész képesítést, illetve ezt megelőzően tengeri hajón legalább 3 évig teljesített szolgálatot.

4. A tengerésznek az adott hajóra történő behajózását követő 48 órán belül (még akkor is, ha korábban hajózott ezen a hajón) egy, az alábbi ismereteket magában foglaló hajóismereti oktatásban kell részesülnie:

a) a biztonsági információk jelöléseit, jeleit és riasztó jelzéseit;

b) „ember a vízben”,

tűz vagy füst észlelése, vagy

tűzriadó és hajóelhagyás esetén szükséges teendőket;

c) a gyülekezési és beszállási helyeket és a vészhelyzeti menekülési utakat;

d) mentőmellények tárolási helyét és azok helyes viselését;

e) a hordozható tűzoltó készülékek kezelését;

f) a teendőket elsősegély nyújtása esetén;

g) a tűz- és vízmentes ajtók helyét és azok kezelését.

Az elvégzett oktatás körülményeit és eredményét külön oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt a kikötő és a lobogó szerinti állam hatóságainak felszólítására be kell mutatni.

5. A tengerész fedélzeti- és géptiszti képesítéssel rendelkező személynek 5 évente a képesítő okmányát érvényesíttetnie kell. A hajózási hatóság az okmány érvényességét további 5 évre meghosszabbítja, ha a jelölt az okmány lejártát megelőző 5 éven belül tengerész szolgálati könyvvel igazolja, hogy a képesítésnek megfelelő beosztásban legalább 36 hónapot hajózott és érvényes orvosi alkalmassági igazolással rendelkezik.

6.

7. A képesítés megszerzéséhez a melléklet A., illetve B. részének III. fejezetében előírt gyakorlati idő a hajózási hatóság által elismert szakirányú egyetemi és főiskolai képzésben szerzett oklevél esetén 12 hónappal, hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány esetén 6 hónappal csökken, és a jelöltek az olyan elméleti tantárgyak vizsgái alól mentesülnek, amelyekből tanulmányaik során vizsgát tettek.

8. A melléklet A. és B. részében előírt „Gyakorlatok vizsgakönyve 3000 BT feletti hajóra előírt kapitányi vizsgához”, „Gyakorlatok vizsgakönyve a 3000 BT feletti hajóra előírt első tiszti vizsgához” és a „Gyakorlatok vizsgakönyve”-t a hajózási hatóság adja ki és hitelesíti.

9. A melléklet A. és B. részében felsorolt fedélzeti és géptiszti képesítéseknél előírt rádiókezelői, emelt szintű tűzvédelmi, egészségügyi elsősegély-nyújtási és egészségügyi ellátási képzés alapján kiállított bizonyítvány érvényessége 5 év. Az érvényesítéshez ismeretfelújító képzésen kell részt venni és annak eredményes elvégzését a képzés szervezője által kiállított okirattal igazolni. Az igazolás alapján a rádiókezelői és az emeltszintű tűzvédelmi ismeretek bizonyítvány érvényességét a hajózási hatóság újabb 5 évre meghosszabbítja. Az elsősegélynyújtási és egészségügyi ellátási bizonyítvány érvényességét a kijelölt egészségügyi szerv vezetője hosszabbítja meg.

II. AZ EGYES TENGERÉSZ KÉPESÍTÉSEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A. Rész

I. Fejezet

Tengeri hajón képesítéshez kötött fedélzeti szolgálatok

1. Hajóparancsnok,

2. első tiszt,

3. navigációs őrszolgálatért felelős tiszt,

4. Rádiókezelő

a) általános rádiókezelő,

b) korlátozott rádiókezelő,

5. navigációs őrszolgálat tagja,

6. túlélési járműkezelő.

II. Fejezet

Képesítési előírások

1. A 3000 BT vagy nagyobb hajóra előírt tengerészkapitányi, illetve első tiszti képesítés 3000 BT vagy annál nagyobb hajón hajóparancsnoki, illetve első tiszti beosztás ellátására jogosít.

2. Az 500 BT és 3000 BT közötti hajóra előírt tengerészkapitányi, illetve első tiszti képesítés 500 BT és 3000 BT közötti hajón hajóparancsnoki, illetve első tiszti beosztás ellátására jogosít.

3. Az 500 BT vagy annál nagyobb hajóra előírt navigációs őrszolgálatért felelős tiszti képesítés navigációs őrszolgálatért felelős fedélzeti tiszti beosztás ellátására jogosít.

4. A navigációs őrszolgálat tagja képesítés a parancsnok, első tiszt vagy fedélzeti tiszt felügyelete alatt a navigációs őrségben beosztottként teljesített szolgálat ellátására jogosít.

5. A túlélési járműkezelői bizonyítvány túlélési jármű vezetésére és kezelésére jogosít.

6. Rádiókezelő bizonyítvány

a) Az általános rádiókezelő bizonyítvány (GOC) tengeri mozgószolgálatban bármely hajó rádióberendezésének kezelésére és azon történő forgalmazásra jogosít. A bizonyítvány 5 évig érvényes.

b) A korlátozott rádiókezelő bizonyítvány (ROC) tengeri mozgószolgálatban bármely hajó rádióberendezésének kezelésére és azon történő forgalmazásra jogosít, feltéve, hogy a berendezés kezeléséhez egyszerű külső kapcsolók használatára van szükség, és a berendezés maga biztosítja a frekvenciastabilitást a Nemzetközi Rádiószabályzat 2. függelékében rögzített tűréshatárok között, továbbá amely a GMDSS szerinti A1 körzetben szükséges. A bizonyítvány 5 évig érvényes.

7. A radarkezelői bizonyítvány a hajó radarberendezésének kezelésére jogosít.

8. Az ARPA-kezelői bizonyítvány a hajó ARPA berendezésének kezelésére jogosít.

III. Fejezet

A képesítések megszerzésének feltételei

1. A 3000 BT vagy annál nagyobb hajón a tengerészkapitányi képesítéshez előírt feltételek:

a) navigációs őrszolgálati tisztként 500 BT vagy annál nagyobb hajón teljesített 36 havi szolgálat, amely 24 hónapra csökkenthető, ha ebből legalább 12 hónapig ilyen tengeri szolgálatot első tisztként teljesített, valamint elvégezte a jóváhagyott oktatást és képzést az STCW szabályzat A-II/2. részében a 3000 BT vagy annál nagyobb hajók parancsnokaira és első tisztjeire előírt szakmai alkalmassági követelmény szerint,

b) angol nyelvből államilag elismert általános középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga igazolása,

c) egészségügyi ellátási és emelt szintű tűzvédelmi képesítés,

d) „Gyakorlatok vizsgakönyve - 3000 BT vagy annál nagyobb hajón - kapitányi vizsgához”,

e)-f)

2. A 3000 BT vagy annál nagyobb hajón az első tiszti képesítéshez előírt feltételek:

a) navigációs őrszolgálati tisztként 500 BT vagy annál nagyobb hajón teljesített legalább 12 havi szolgálat, valamint elvégezte a jóváhagyott oktatást és képzést az STCW szabályzat A-II/2. részében a 3000 BT vagy annál nagyobb hajók parancsnokaira és első tisztjeire előírt megállapított szakmai alkalmassági követelmény szerint,

b) angol nyelvből államilag elismert általános középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga igazolása,

c) egészségügyi ellátási és emelt szintű tűzvédelmi képesítés,

d) „Gyakorlatok vizsgakönyve - 3000 BT vagy annál nagyobb hajón - első tiszti vizsgához”,

e)-f)

3. Az 500 BT és 3000 BT közötti hajón a tengerészkapitányi képesítéshez előírt feltételek:

a) navigációs őrszolgálati tisztként 500 BT vagy annál nagyobb hajón teljesített 36 havi szolgálat, amely 24 hónapra csökkenthető, ha ebből legalább 12 hónapig ilyen tengeri szolgálatot első tisztként teljesített, valamint elvégezte a jóváhagyott oktatást és képzést az STCW szabályzat A-II/2. részében az 500 BT és 3000 BT közötti hajók parancsnokaira és első tisztjeire előírt szakmai alkalmassági követelmény szerint,

b) angol nyelvből államilag elismert általános középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga igazolása,

c)

4. Az 500 BT és 3000 BT közötti hajón az első tiszti képesítéshez előírt feltételek:

a) navigációs őrszolgálati tisztként 500 BT vagy annál nagyobb hajón teljesített 12 havi szolgálat, valamint elvégezte a jóváhagyott oktatást és képzést az STCW szabályzat A-II/2. részében az 500 BT és 3000 BT közötti hajók parancsnokaira és első tisztjeire előírt szakmai alkalmassági követelmény szerint,

b) angol nyelvből államilag elismert általános középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga igazolása,

c) egészségügyi ellátási és emelt szintű tűzvédelmi vizsga,

d)-e)

5. Az 500 BT vagy annál nagyobb hajón a navigációs őrszolgálatért felelős tiszt képesítéshez előírt feltételek:

a) betöltött 21. életév,

b) rendelkezzen legalább egyéves jóváhagyott olyan tengeri szolgálattal, valamely olyan jóváhagyott képzési program részeként, amely magában foglalja az STCW szabályzat A-II/1. előírásainak megfelelő fedélzeti gyakorlati képzést, és amelyet jóváhagyott gyakorlati vizsgakönyv igazol, vagy legalább háromévi tengeri szolgálattal,

c) az előírt tengeri gyakorlat ideje alatt legalább hat hónapig navigációs őrszolgálatot teljesített a hajóparancsnok vagy képesített tiszt felügyelete mellett,

d) angol nyelvből államilag elismert általános alapszintű nyelvvizsga, vagy a hajózási hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga igazolása,

e) GMDSS-kezelői bizonyítvány (GOC),

f) radarkezelői bizonyítvány,

g) egészségügyi elsősegély-nyújtási és emelt szintű tűzvédelmi vizsga,

h)

6. A navigációs őrszolgálat tagja képesítéshez előírt feltételek:

a) 500 BT vagy annál nagyobb tengeri hajón navigációs őrségben képesítés nélkül teljesített 6 hónapi igazolt tengeri szolgálat és jóváhagyott elméleti és gyakorlati képzés,

b) alapfokú tűzvédelmi, túlélés-technikai, személyi biztonságtechnikai, a hajó személyzetéért viselt felelősségi és környezetvédelmi, valamint elsősegély-nyújtási ismeretekből tett vizsga, továbbá

c)

7. Túlélési járműkezelő:

a) jóváhagyott elméleti és gyakorlati képzés igazolása vizsgajegyzőkönyvvel,

b) 12 havi igazolt tengeri gyakorlat,

c)

8. Rádiókezelő:

a) jóváhagyott elméleti és gyakorlati képzés,

b) a hajózási hatóság előtt tett elméleti és gyakorlati vizsga,

c)-d)

e)

9. Radarkezelő:

a) jóváhagyott képzés elvégzése,

b) igazolt tengeri radarkezelői gyakorlat és szimulátoron vagy élő radaron letett vizsga.

10. Az ARPA-kezelő képesítés megszerzésének feltételei:

a) radarkezelői bizonyítvány,

b) jóváhagyott képzés elvégzése, és szimulátoron vagy hajón üzemelő ARPA-n letett vizsga.

11. Az ILO 176. számú egyezménye szerint kiadható nem STCW képesítések megszerzésének feltételei:

a) Fedélzetmester:

aa) 30 havi igazolt fedélzeti szolgálat, vagy

ab) 24 hónap igazolt fedélzeti szolgálat és hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány,

ac) navigációs őrszolgálat képesített tagja bizonyítvány,

ad)

b) Kormányosmatróz:

ba) 12 havi igazolt fedélzeti szolgálat,

bb) navigációs őrszolgálat képesített tagja képesítés,

bc)

c) Matróz:

ca) 7 havi igazolt fedélzeti szolgálat,

cb) navigációs őrszolgálat képesített tagja képesítés,

cc)

IV. Fejezet

A képesítővizsgák tantárgyai

1. Az 500 BT vagy annál nagyobb hajóra a tengerészkapitányi és első tiszti képesítéshez a vizsga előírt tantárgyai:

a) navigáció vezetői szinten:

aa) útvonaltervezés és a hajó vezetése,

ab) műveletezés és a hajó irányítása bármilyen körülmények között,

ac) mágnességtan, parti, csillagászati, elektronikus helyzet meghatározás,

ad) felkutatási és mentési műveletek koordinálása,

ae) őrszolgálat szervezésének és ellátásának szabályai,

af) az időjárás és a tengerállapot előrejelzése,

ag) a hajózás ideje alatt bekövetkezett havaria esetén teendő intézkedések,

af) a főgépek, a géptéri rendszer és távvezérlő rendszereinek ismerete;

b) rakománykezelés és elrendezés vezetői szinten:

ba) a biztonságos rakodás, rakományelrendezés, a rögzítés tervezése, valamint biztosítása menetben és a kirakás alatt,

bb) hajók stabilitása,

bc) a hajótest szilárdsága,

bd) rakodási terv készítése, a stabilitás, a trimm és a hajótest igénybevételének ellenőrzése,

be) veszélyes áruk szállítása;

c) a hajó üzemének irányítása és a hajón levő személyekkel való törődés vezetői szinten:

ca) a személyzet szervezése, irányítása,

cb) az egészségügyi gondozás biztosítása,

cd) a hajó személyzete, az utasok biztonságának, továbbá a mentőeszközök, a tűzoltó berendezések és az egyéb biztonsági rendszerek üzemkész állapotának biztosítása,

ce) vészhelyzeti riadótervek készítése és vészhelyzetben teendő intézkedések;

d) a jogszabályi rendelkezések, a tengeri élet biztonságára és a környezet védelmére vonatkozó rendelkezések betartása.

A 3000 BT feletti és alatti hajóra a parancsnoki és első tiszti vizsga az azonos vizsgatárgyak mellett az STCW Szabályzat II. fejezetében megkövetelt ismeretek szintjében tér el.

2.

3. Az 500 BT vagy annál nagyobb hajóra a navigációs őrszolgálatért felelős tiszti képesítéshez a vizsga előírt tantárgyai:

a) navigáció szolgálatvezetői szinten:

aa) útvonaltervezés és a hajó helyzetének meghatározása,

ab) manőverezés és a hajó kezelése,

ac) reagálás vészhelyzetekre,

ad) reagálás vészjelzésre a tengeren,

ae) a biztonságos navigációs őrszolgálat ellátása,

af) biztonságos hajózás radar és ARPA segítségével,

ag) információk közlése és vétele vizuális jelzésekkel;

b) rakománykezelés és elrendezés szolgálatvezetői szinten:

ba) a biztonságos rakodás, rakományelrendezés, a rögzítés ellenőrzése, valamint biztosítása menetben és a kirakás alatt,

bb) az áruterek, raktárfedelek és ballaszttartályok hibáinak felderítése;

c) a hajó üzemének irányítása és a hajón levő személyekkel való törődés szolgálatvezetői szinten:

ca) a hajó hajózásra alkalmasságának fenntartása,

cb) tűzmegelőzési és tűzoltási készülékek ismerete,

cc) az életmentő készülékek üzemeltetése,

cd) egészségügyi segítség nyújtása a hajón,

ce) a tengeri környezetszennyezés megelőzésének biztosítása,

cf) a jogszabályi rendelkezések, a tengeri élet biztonságára és a környezet védelmére vonatkozó rendelkezések betartása.

4. Navigációs őrszolgálat tagja - őrszolgálati beosztott - képesítéshez a vizsga előírt tantárgyai:

a) elméleti vizsga

aa) mágneses és pörgettyűs tájolók használata, kormányberendezések ismerete,

ab) vészhelyzetben követendő eljárások, őrszolgálat ellátására vonatkozó szabályok,

ac) belső hírközlő rendszerek, riasztóberendezések, a parancsnoki híd berendezéseinek ismerete,

ad) a hang- és fényjelzések, beleértve a pirotechnikai eszközöket, ismerete,

ae) GMDSS berendezés kezelésének általános ismerete,

af) hajófelszerelés és hajókarbantartás,

ag) fedélzeti leltár és anyagismeret;

b) gyakorlati vizsga

ba) a „Tengeren történő összeütközések elkerülésére vonatkozó szabályok” ismerete,

bb) a hajó kormányzásával kapcsolatos vezényszavak ismerete magyarul és angolul,

bc) átváltás robotkormányról kézire és viszont, a robotkormány működtetése, ismerete,

bd) a horgonyzás gyakorlati ismeretei,

be) érkezési-indulási manőverek gyakorlati ismerete,

bf) a rakomány kezelésében való jártasság,

bg) a veszélyes áru rakodásával kapcsolatos alapvető ismeretek,

bh) fedélzeti gyakorlati munkák gépekkel.

5. Túlélési járműkezelői vizsga:

a) elméleti vizsga

aa) hajón lévő mentőeszközök,

ab) a túlélési jármű felépítése, felszerelése, a vízre bocsátás eszközei, teendők a különféle riadók esetében,

ac) a hajó elhagyása esetén, majd a hajó elhagyása után végrehajtandó intézkedések,

ad) túlélési jármű vízre bocsátása és vezetése viharos tengeren, a jármű biztonsági berendezéseinek, eszközeinek használata,

ae) a túlélési járművön tartózkodás szabályai, a túlélőket fenyegető veszélyek, és ezeket megelőző intézkedések,

af) a helikopteres mentés módszerei,

ag) a vészjelzések ismerete, vészjelzőeszközök használata,

ah) a part megközelítése, partraszállás túlélési járművel;

b) gyakorlati vizsga

ba) a túlélési jármű vízre bocsátásakor, a be- és kiszállás alkalmával, továbbá a hajótól eltávolodáskor kiadandó parancsok ismerete és végrehajtása,

bb) a mentőmellény felöltése, vízbeugrás, beszállás a járműbe, vízből sérült személyek beemelése, azok ellátása és szállítása,

bc) evezés, kormányzás, árboc felállítása, vitorla felszerelése, a hajó vezetése vitorlával, csónak kormányzása tájolóval, jelzőeszközök használata,

bd) a hordozható rádiókészülék, rádióbóják kezelése, használata,

be) a túlélési jármű motorjának indítása, üzemeltetése, a hozzá tartozó tűzoltó készülék használata.

6. Rádiókezelő vizsga:

a) elméleti vizsga:

aa) a tengeri mozgószolgálat alapelveinek ismerete,

ab) a fedélzeti rádióállomások alapvető berendezéseinek gyakorlati ismerete és használatának képessége,

ac) a GMDSS rendszer és alrendszerek üzemeltetési eljárásai és gyakorlati üzemeltetése,

ad) szolgálat szükséghelyzetben,

ae) a mentési, felkutatási rendszerek és eljárások ismerete,

af) helyzetjelző rendszerek és eljárások,

ag) a nemzetközi kódjelzések, a mentési és felkutatási kézikönyv, a szabványos tengerészeti szakszótár alkalmazása,

ah) a rádión keresztül orvosi ellátást biztosító rendszerek és eljárások,